Nem ez voltál
Több mint húsz éve, régen volt, de nem felejtem
Micsoda lelkesedés lángolt a szemeidben
Megmutattad, miért érdemes küzdeni az életben
Pedig nehezebb volt ellenállni, mint képzeletem
De miért? Miért kell, véget érjen? én nem értem
Hiszen te sosem tudtál beállni a sorba
Nem tudtak a nagyok eltiporni a sárba
Az eszmédért bármikor meghaltál volna
De ma már nevetsz rajta, ha valaki megtenné
De várj! Várj még egy percet! Nem ezt érdemelted
Most már te is az árral úszol tovább
Nem kötnek beléd, hisz rosszat nem csinálsz
Nem jelent számodra már semmit a lázadás
Félig meghaltál, kiégtél már
De nem, nem, nem, nem, te nem akarsz így élni
A cél mindig elõtted van, és nem szabad megállni
De hogy ha mégis ezt szeretnéd jó barátom
Nem állíthatlak meg én
Ez már nem a te harcod
Nem az igazi arcod
A csatát elvesztetted, kiiktattak
Emlékszem, régen volt, egy csodálatos reggel
Munkába indultál szikrázó kedvvel
Nem féltél attól, hogy a fõnök ki fog rúgni
Nem lehetett a kedvedet sohasem lelohasztani
De nézd! Ez a nyomorult élet most megöl téged!
Most már te is az árral úszol tovább
Nem kötnek beléd, hisz rosszat nem csinálsz
Nem jelent számodra már semmit a lázadás
Félig meghaltál, kiégtél már
De ne akarjál mindenképp a rendszer bábja lenni
Ne akarjál megszabott korlátok közt élni
Hiszen te nem ezért küzdtél jó barátom
Nem ezért folyt annyi vér
üresek már a képek
Semmit nem érnek
Az elméd meggyalázták, megtisztították
ülsz egy sötét szobában Az óra ketyeg, a kezed már remeg
Napi négy órát alszol, hat kávét megiszol
Az agyad szétrobban e lelki nyomorban
Gondolataid csak azon járnak
Hogy kevés a pénzed, munkába várnak
Felbosszantanak, kirúghatnak
Az adódat befizesd, a számláid kifizesd
Kire szavazzál, feladhatnád
Beolvadtál, nem ez voltál
Csak egy üres élet
Elveszett értékek
Szürke utakon jársz
Nem ez voltál
