Nem én vagyok a nagymamád,
De ha gondolok rád, megállok,
De biztos a bérlettokban hord,
Te meg vasárnap eszed a palacsintát.
Potyogtasd el a nápolyi-morzsát,
Rajzolj pöcsöt a plakátnak!
Sínek hosszán moccan a MáV,
Tanítható olajfolt a mamádnak.
A tv-ben nézed a szaxofonost,
és azt gondolod, hogy de jó neki.
A kádban fröcsölsz és eljátszod,
A tenger a partot hogyan veri.
Ugye milyen jó most forogni a napon?
Az arcodon elkent szúnyogtetem,
Ha akarod a szárnyait rád rakhatom,
A tojásait meg majd elültetem.
és én utállak, mert egyedül vagy,
és egyedül vagyok, mert utállak.
A tv-t hagyom a hónom alatt,
Hogy lemérje a lázát a világnak.
De tényleg ez van, én vártalak,
A tücskökkel ettem én is a füvet,
Felköptem a garázstetõkig,
és megcsillant szépen lefelé jövet.
