Kern András: Zenés-táncos nõnapi ünnepség a Guvátinál nyereségrészesedéssel
Rádióbemondó:
Kossuth rádió, Budapest. Tizenkilenc óra, huszonöt perc. Most kapcsoljuk a Guváti vállalat nagytermét. A riporter Tóth Péter Sándor.
Riporter:
Kedves hallgatóink. Közvetítést adunk a Guváti zenés-táncos nõnapi ünnepségérõl. Kandi mikrofonunkkal meglessük a dolgozók emelkedett hangulatú, egyben mégis bensõséges boldogságát, mert a hangulat bizony már a tetõfokára hágott.
[Háttérbõl a "Mindenki másképp csinálja" dallam szûrõdik be, a tömeg énekli]
Lajos bá:
Kis csendet kérek majd! Jó szórakozást kívánunk a Guváti elvtársak minden kedves dolgozójának ezen a zenés-táncos nõnapi ünnepségen nyereségrészesedéssel! [Taps. Hol a lóóóvé?]
Igen, a pénz is meglesz... majd, de addig is amíg minden kedves vállalatunk dolgozóinak... ma elõször végre szabadon, demokratikusan, amit gondoltok na! [Taps] Ez itt a mikrofon és tettem ide egy 50 literes söröshordót [Taps, ováció] ezt a kishasast... köszönöm szépen... hogy aki nem éri fel, azi nyugodtan! Tessék akkor! Tessék! én át is adtam a szót! [Tömeg kiabál] Mi volt a mikrofonommal Imre?
Imre:
én jövök? Itt vagyok Lajos bácsi! Csinálom! Akkor egy olyan bevezetõt:
Látom, sokan még tétováznak,
Küzdjük le együtt a mikrofonlázat!
Beszélni könnyû, csak levegõ kell,
A gyomroddal a gégédbe nyomjad fel! [Elszórt taps]
Lassan lebegtesd a hangszálakat,
S ha lehet közben ne köpd le magad!
Ennyi az egész, tessék bátran,
Látjátok én is milyen jól csináltam! [Taps, nyögések, ordítás]
így tetszett gondolni, Lajos bácsi? [Jó hát!] én akkor le is lépnék! [Csörömpölés] Jaj!
Mély hang:
Kicsikém maga is Guvátis, de meg dugnám magát is...
Lajos bá:
Szólásra emelkedik Tüdõ Gyula bácsi, aki 49 éve dolgozik 50 éve! [Ováció, taps]
Gyula bá:
Azt akarom mondani, hogy ami itt van,
Azér' én nem ezér' harcoltam!
és most is tudom, hogy hol van a helyem,
Ne higyjék azt hogy be is veszem
