Mit esznek a szörnyek, anya?
Minket, fiam.
Az éj leple alatt jobb,Ha az ágy alatt alszol,
Hátha föléd kerekednek.
A felszínre kerül.
Tartom magamat el,
A tévképzeteim nem eresztik a hangokat át.
Nincs harag bennem,
Nem félek már a haláltól.
Féljen ő ezután.
Hallasz-e halál?
Nincs semmi se köztünk!
Vidd, ami kell, leszarom már,
Nincs veled dolgom!
Te se félj!
Nem vagy egyedül,
Itt mindenki egyedül van.
Nincs harag bennem,
Nincs harag bennem.
Nincs harag bennem,
Nincs harag bennem.
Mi a baj te Halál?
Mi feszít?
Nem elég jó?
Az öröklét sem elég jó?
Semmi se?
Hát′ nekünk meg mi marad mondd?
Te nekem ne legyél ideges baszd meg!
Hát' nem te akartad?
És most itt vagyunk újra,
Mintha muszáj lenne.
Leugrom a hídról.
Lefelé félbehagyom az esést.
Repülök, milyen könnyű így...
Bár tudtam volna korábban.
Hallasz-e halál?
Ennyi talán járt volna.
Nem ám lábujjhegyen állni egy billegő széken.
Nem félek már a haláltól,
Nem félek már a haláltól.
Nem félek már a haláltól,
Nincs harag bennem.
Nem félek már a haláltól,
Nincs harag bennem.
Nincs harag bennem,
Nem félek már a haláltól.
Nincs harag bennem.
